Amerikai kutatások mesterséges vegyi anyagokat mutattak ki újszülöttek köldökzsinór vérében. E tudományos jelentés nyilvánosságra hozatalakor néhány demokrata szenátor az Európai Unió REACH tervezetéhez* hasonló törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült Államokban „Gyermekekre ártalmatlan vegyi anyagok” (Child Safe Chemicals Act, CSCA) néven. A hazai civil szervezetek ennek kapcsán a magyar kormánytól és a magyar európai parlamenti képviselőktől egy átgondolt vegyianyag-politika kialakítását kérték.
Az Egyesült Államokbeli kutatásra alapozva a Greenpeace és a WWF közös kiadványából kiderül, hogy a köldökzsinóron keresztül akadálytalanul jutnak a magzatba a veszélyes vegyi anyagok. Már korábbi kutatásokból ismertté vált, hogy a hétköznapi termékekben, az élelmiszerekben található mesterséges vegyi anyagok kimutathatóak az emberek véréből, ám most kiderült: ezek az anyagok a kisbabákba is átkerülnek. Az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (Environmental Working Group)** nevű civil szervezet megbízásából 2004–2005-ben 413 féle vegyi anyagot keresve 10 újszülött köldökzsinór vérét elemezték. Az eredmények megdöbbentőek. A vizsgálatok során összesen 287 különböző vegyi anyagot találtak, közülük 209-et még soha nem mutattak ki köldökzsinór-vérből. A vizsgált vegyi anyagok közül 180 anyag rákot, 217 idegrendszeri problémákat, 208 pedig születési vagy fejlődési rendellenességeket eredményez. A magzati élet során a legaktívabb a szervezet fejlődése, amelyet természetes vegyi anyagok, hormonok irányítanak. A fejlődő szervezet ezért különösen érzékeny a hasonló jellegű, de más hatású vegyi anyagok jelenlétére. Bármilyen csekély eltérés komoly következményekkel járhat a magzat fejlődésére és egészségére nézve, rövid és hosszútávon egyaránt.
A mindennapi életünk során számtalan vegyi anyaggal találkozunk. Sok közülük az emberi szervezet működéséért felelős hormonokhoz hasonlóan viselkedik, ezért képes a normálistól eltérő irányba befolyásolni a szervezet működését. Lassan, de biztosan nő a koncentrációjuk, majd évek, évtizedek múlva jelentkezik a hatásuk allergia, terméketlenség, rák, születési rendellenesség, immunproblémák formájában. Ráadásul hatásuk nemcsak a koncentrációjuktól függ, hanem az egyéni érzékenységtől is. Arról nem is beszélve, hogy ma már nem egyes anyagokról, hanem „koktélok”-ról beszélhetünk, hiszen sok különféle mesterséges vegyi anyag van jelen szervezetünkben. Egy „átlagos” európai polgárban mintegy 300 mesterséges vegyi anyag található.
A köldökzsinór-vérben találtak például alkilfenolokat: nonil- és oktilfenolt, melyek műanyag adalékanyagokból származnak, de megtalálhatóak szőnyeg- és textiltisztító anyagokban, sőt növényvédőszerekben is. Ezek az anyagok felhalmozódnak az élő szövetekben és károsítják a hormonrendszert. Egy másik műanyag adalékot, a szaporodási képességeket károsító biszfenol-A-t is kimutattak. Ez az anyag a közelmúltban került a figyelem középpontjába, amikor a zöldek bemutatták, hogy megtalálható a bébiételek fedelének belső borításában. A brómozott égésgátló anyagok korlátozása szintén napirenden van, mert ezek a műszaki cikkektől a ruhákig szinte mindenhol jelen lévő anyagok rákkeltőek, és nem bomlanak le.
A vegyszerek felhalmozódásának és átöröklésének súlyos bizonyítéka, hogy a minták felében megtalálták a régóta betiltott DDT növényvédőszert és bomlási termékeit. Kimutatták még a gyermekjátékokból nemrég kitiltott, krónikus betegségeket okozó ftalátokat, melyek a PVC lágyítószerei, és találtak a hormonrendszerbe beavatkozó, tisztítószerekből származó perfluorozott anyagokat.
Hazai mérések
A WWF 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben is vett vérmintát előbb európai parlamenti képviselőktől, majd európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterektől, végül egy háromgenerációs család egy-egy női tagjától. A vérminták elemzése során több tucat, meghatározott vegyi anyagot kerestek, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő környezetünkben, egészségre károsnak minősülnek és nagy valószínűséggel bejuthatnak az emberi szervezetbe. Ilyen anyagok például a brómozott égésblokkolók (műanyagokban, kárpitokban, kezelt fatermékekben, elektronikai eszközök műanyag borításában stb.), a szerves klórtartalmú növényvédőszerek (lindán, DDT, dieldrin stb.), a PCB-k (transzformátorokban) vagy a fluorozott vegyi anyagok (teflon, Gore-tex, stb.). Az eredmény megdöbbentő volt: a keresett anyagok több mint fele kimutatható volt a mintákból, egyes esetekben igen magas koncentrációban.*** A magyar mintákban kiugróan magas volt a DDT és lebomlási termékeinek aránya. Ez azzal magyarázható, hogy egyrészt a vizsgált generáció még ki volt téve a magyar mezőgazdaságban használt DDT-nek, másrészt még napjainkban is importálunk mezőgazdasági termékeket olyan trópusi országokból, ahol még manapság is használják ezt a vegyszert. (A DDT-t hazánkban a hatvanas években betiltották.)
A háromgenerációs család tagjait vizsgálva az is kiderült, hogy a DDT-t illetően a fiatalabb korosztály felé haladva megfigyelhető egy csökkenési trend. Sajnos, ahogy várható volt, ezzel éppen ellentétes folyamatot tükröznek a brómozott égésblokkolók koncentrációi a mintákban. A vizsgált család legifjabb tagja már most többet halmozott fel szervezetében ezekből az anyagokból, mint az előző két nemzedék tagja. A brómozott égésblokkolók hazánkban csak az 1970–80-as években kezdtek elterjedni, így az édesanya és a nagymama még nem találkozhatott ezekkel az anyagokkal életük korai, érzékeny szakaszában.
Az eredmények bizonyítják, hogy az anyák „vegyi anyag tartalmuk” jó részét átadják a gyermekeiknek. Ennek a következményei viszont igen komolyak lehetnek, hiszen a magzat fejlődésében a legkisebb zavar is hosszú távú, visszafordíthatatlan hatással lehet. (Egy neves magyar kutató, Csaba György orvosprofesszor pedig már 13 évvel ezelőtt felhívta erre a veszélyre a figyelmet, de vészkiáltása süket fülekre talált.****)
Mindez még egy érv amellett, hogy meg kell ismernünk a forgalomban lévő közel százezer kemikália emberre gyakorolt hatását, és amelyikről bebizonyosodik, hogy károsítja az egészségünket, azt nem szabad engedélyezni. Az EU tervezett új vegyianyag-politikája, a REACH csak akkor lesz hatásos, ha kötelezővé teszi az emberi egészséget veszélyeztető anyagok helyettesítését nem káros anyagokkal, különben tovább veszélyezetjük, sőt károsítjuk az eljövendő generációkat.
Simon Gergely – Prommer Mátyás
* Ld. http://www.lelegzet.hu/archivum/2004/07/3072.hpp
** Az Environmental Working Group tanulmányának részletes összefoglalója angolul a http://www.ewg.org/research címen található
*** „Bad blood?” – WWF jelentés a miniszterek vérében talált vegyi anyagokról
**** Ld. http://www.lelegzet.hu/archivum/1992/05/1892.hpp További tájékoztatás a kutatásról a http://www.panda.org
és a http://www.greenpeace.org/toxics/cheminvestigations honlapokon található.
A cikk a Lélegzet című folyóirat XV. Évf. 10. számában jelent meg.