Újjászületés workshop hatása a mindennapi problémákra, meddőségre és a várható szülésre

A fogantatástól a megszületésig tartó időszak jelentősége a mindennapi életben
A négy szakasz történéseinek jelentősége

Tóth Andrea Beáta

Most következő leírásunk a transzperszonális pszichológia szempontjából próbálja megközelíteni a születés lehetséges hatásait és ártalmait.

Teszi mindezt annak a reményében, hogy a várandós anyák és párjaik már a fogamzás és a szülés előtt képessé váljanak saját, születéssel kapcsolatos fantáziáik és érzelmi problémáik tudatosítására és így a negatív hatások csökkentésére.

Másrészt már a fogantatás körül nagyon sok akadály és program működik a személyekben. Érzelmi gátlások, családi programok, ellenállások akadályozzák a fogantatás kialakulását vagy éppen ellenkezőleg a fogamzásgátlást.

Minden esemény, történés, érzelmi tapasztalat, amit a fogantatástól a születés utáni néhány napban élünk át, megmarad az emberi információs rendszerben. Az általános memória 3-5 éves korban alakul ki, amely az absztrakt gondolkodás verbális szintjét jelenti. A tudat erre a szintre vissza tud emlékezni. Egy sajátos struktúrát hoz létre, amelyben elhelyezi az információkat. Egy probléma azonosítása esetén, amely itt és most alakul, csak vissza kell emlékezni arra a modellre, ami gyerekkorban alakult, és ez segít a probléma azonosításában és feldolgozásában.

A 3 év alatt keletkezett emlékek és élmények azonban nem verbális módon és meghatározott struktúrában, hanem lineárisan megjelenő információként maradnak fent, mintha videó felvételeket látnánk. Regresszív állapotban képesek vagyunk ezt a folyamatot újra átélni, és verbálisan strukturálni, és így a visszacsatolás lehetővé válik. Bizonyos információs blokkok cserélhetővé válnak és új pozitív programok válnak beépíthetővé.

Annak érdekében, hogy könnyebben tudjunk foglalkozni a történtek feldolgozásával, a folyamatot négy szakaszra bonthatjuk.
Minden szakaszban beindulnak tudattalan vagy félig tudatos programok. Pl. a szülők döntöttek, hogy fiút szeretnének de lány születik. Ekkor a fogantatástól beindul ez a program, aminek a csecsemő meg akar felelni. Ha a szülők később megváltoztatják a véleményüket, és tudatosan feldolgozzák és átalakítják a generációs programot, akkor van lehetőség arra, hogy a program elindulása elkerülhetővé váljék.

A négy szakasz a következő:

1. szakasz: A fogantatástól a születési görcsökig tartó szakasz

2. szakasz: A születési görcsök időszaka

3. szakasz: A szülőcsatornán való végighaladás

4. szakasz: A gyermek távozása az édesanyától a köldökzsinór elvágásáig

1. szakasz: A fogantatástól a születési görcsökig

Az emberi problémák nagy része ebben a tapasztalati mezőben gyökerezik.

Ezen problémák a következő helyzetekben keletkeznek:

A szülők más nemű gyereket kívánnak, mint amilyen megszületik.
Bizonytalanok a szülők abban, hogy tényleg akkor szeretnének gyermeket.

Közömbösség érzés alakul ki a gyermek megszületésével kapcsolatban.
Egyáltalán nem kívánták a gyermeket a szülők.

Nézzük meg részletesen a fent felsorolt helyzeteket.

A szülők más nemű gyereket kívánnak, mint amilyen megszületik.

a. Amikor kislány születik, de az apa fiút szeretett volna és az édesanya kislányt.

Ebben az esetben a gyermek már gyerekkorban is fiús viselkedést mutat, pl. fegyverekkel játszik, fiú ruhát szeret hordani és a fiúkkal barátkozik. Jó a kapcsolata a férfias viselkedéssel és a férfiakkal, de egyik férfi sem érez iránta felnőtt korban vonzalmat, csak jó barátságban vannak vele. Gyakran az ilyen problémájú nőknek a partnerkapcsolatukban megszűnik a szexuális kapcsolatuk a férfival, és egyedül élnek. Olyan férfiakkal képesek együtt élni, ahol az anya szerepet várja el tőlük a férjük, vagy felcserélődnek a nemi szerepek.

b. Amikor kislány születik, és az édesapa lányt kívánt, de az anya kisfiút.
Ekkor a lánynak szintén jó a kapcsolata a férfiakkal, de az a probléma alakul ki, hogy nem tudja magát azonosítani, mint nő. Gyorsan ismerkedik, de nem tud kapcsolatot fenntartani. Nincs önbizalma, nem hisz a saját szépségében. Gyakran arról panaszkodnak az ilyen típusba tartozó nők, hogy az első szexuális alkalom után a férfiak elhidegülnek tőlük. Nem képesek a nőiességükben és a kapcsolataikban fejlődni, és tipikus áldozataivá válnak a Casanova típusú férfiaknak.

c. Amikor kislány születik, de mindkét szülő fiút szeretett volna.
Ekkor gyakran férfias alkat és viselkedés alakul ki. Ezek a személyek felnőttként gyakran homoszexuális útra térnek, és a kapcsolatban az aktív szerepet töltik be. Az ilyen nőkre a férfiak nem kíváncsiak, de ők sem kíváncsiak a férfiakra.

d. Amikor kisfiú születik és az édesanya lányt és az apa fiút szeretett volna.

Ekkor a gyermek már kiskorától a lányos játékokat kedveli, jó a kapcsolata a lányokkal, ilyen szerepekben érzi jól magát. Felnőtt korban viszont a nők a baráti kapcsolaton kívül nem éreznek vonzalmat iránta. A férfi ugyanis tudattalanul az anya elvárásának akar megfelelni. Felvállalja a nőies viselkedést. Férfiakkal tud férfiként viselkedést, de nőkkel inkább a női modelleket alkalmazza. Amikor ezek a férfiak észreveszik, hogy nem vonzzák a nőket, magukba zárkóznak, és pl. elhíznak, gyakran magukra maradnak.

e. Amikor kisfiú születik, és az édesanya fiút akar, az édesapa viszont lányt.

Ekkor sem képes a személy önmagát férfiként azonosítani, és nem képes hosszabb távon fenntartani a partnerkapcsolatát. Gyakran váltogatja partnereit. Ha édesapa az aktívabb a családban, akkor Casanova típusú férfi jön létre, ha az anyja az aktívabb, akkor kihasználják a nők.

f. Amikor mindkét szülő lányt akar és fiú születik. Gyakran homoszexuális úton indul el a serdülő, mivel így jobban ki tudja magát fejezni az életben.

Mikor a szülők bizonytalanságot éreznek a gyermekkel kapcsolatban, bizonytalan modelleket alakít ki a személy önmagával vagy a nemével kapcsolatban.

A szülők gyermekkel szembeni közömbösségének a következménye, hogy a személy önmagával kapcsolatos közömbösséget alakít ki. Nehézzé válik számára a szeretet érzésének átélése, mind az adás, mind a szeretet elfogadásának tekintetében. Többször szomorúság és depresszió érzése alakul ki vagy önmagával, vagy másokkal kapcsolatban.

Amikor egyáltalán nem akarnak gyermeket a szülők, a gyermekben tagadásos ellenállás alakul ki az egész élettel szemben. Egész életében harcol önmagával és a többiekkel.

A szülők gyerekvárással kapcsolatos fantáziáin túl természetesen az is nagyon fontos, hogy a magzat milyen fizikai és lelki tapasztalatokat szerez a méhen belüli állapotban ill. hogy a társadalmi és környezeti tényezők hogyan befolyásolják az anya fizikai és lelki állapotát. Az anya és az apa minden gondolata, szóbeli és cselekvéses viselkedése hat a születendő gyermek testi, lelki, mentális sőt morális viselkedésére. Alapvetően megalapozhatóak a gyermek szokásai és választásai a mindennapok és az ízlés minden területén.

2. szakasz: A születési görcsök

A magzat normál, háborítatlan szülés esetén lehetőséget kap arra, hogy döntést hozzon, hogy meg akar-e születni vagy sem. Ez a lehetőség alapvetően befolyásolja a későbbi döntési képességét is.

A következő problémás helyzetek alakulhatnak ki a születési görcsök időszakában:

Szülei nem várják a csecsemőt és a szülést.
Édesapa és édesanya félnek, hogy mi történik a szülés után.
Édesanya nem akar szülni, nem akarja elengedni a magzatát. Vagy túl korán akarja megszülni a gyermekét és stimulálja a szülést gyógyszerekkel vagy más módszerekkel.
Nincs egybeesés a magzat és az édesanya ritmusa között, az édesanya túl aktív vagy passzív.

Nézzük részletesen a fenti problémákat:

Szülei nem várják a csecsemőt és a szülést.

E problémák hátterében már a fogantatástól kialakuló ellenérzések lapulnak. A szülők már a fogantatástól nem olyan nemű gyereket várnak, mint aki megszületik, vagy egyáltalán nem várták, közömbösek, vagy túl önzőek, és csak a saját problémájukkal vannak elfoglalva. Ebben az esetben többször előfordul, hogy a gyermek sem akar megszületni, és császármetszésre lesz szükség.

Amikor császármetszésre kerül sor, ez a helyzet nagyban befolyásolja a gyermek és felnőtt döntési képességét. Gyakran a későbbi döntési helyzetekben a császármetszéssel született egyének képtelenné válnak a választásra, vagy mindig ellenállnak más ember véleményének.

Akiknek a második szakaszban alakult ki a problémájuk, gyakran rágják a körmeiket, tépik a hajukat, vakarják a bőrüket, vagy a fejüket beverve sértik fel önmagukat.

Felnőttként e döntési bizonytalanságok gyakran megmutatkoznak. Depresszió, pesszimizmus alakul ki. Nem látnak a problémákból kiutat és megoldási lehetőségeket.

A tapasztalatok újraidézése során átélhetjük az anyák bezártság érzését, ellenállásukat a szüléssel szemben, és érezhetjük, hogy nyomasztó sírás uralkodik rajtuk. A magzat ekkor kicsinek, erőtlennek érzi magát, akire senkinek nincs szüksége.

Édesapa és édesanya félnek, hogy mi történik a szülés után.

Amikor a szülők félnek, a csecsemők lemásolják ezeket a félelmeket. Sok problémát élnek át az életben, félnek az anyagi gondoktól, szüléstől, az elhagyástól és egyéb nehézségektől. Kritikus helyzetekben mindig erős félelmet élnek át.

Édesanya nem akar szülni, nem akarja elengedni a magzatát. Szorongása miatt túl korán akarja megszülni a gyermekét és stimulálja a szülést gyógyszerekkel vagy más módszerekkel.

a. Mikor édesanya túlzottan ragaszkodik a gyermekéhez, azt szeretné, hogy a gyermek örökké a méhében maradjon, ki akarja sajátítani magának a gyermeket. Erős félelem húzódik e mögött, a gyermek halálától. Erős függőség alakul ki a magzatban az anyával szemben, hiszen ő irányítja a sorsát.

b. Amikor az anya sietteti a szülést, a csecsemő úgy érzi, hogy kirúgták a méhből és megint azt éli át, hogy az anya azt csinál vele, amit akar. Ez is függőséghez vezet, az életben mindkét szituáció azt eredményezi, hogy a gyermek életében a döntéseket az anya hozza, szinte mindig jelen van. Állandó menekülésre és visszatérésre készteti a felnőtt embert.

Nincs egybeesés a magzat és az édesanya ritmusa között, az édesanya túl aktív vagy passzív.

Ellenállást hoz létre a gyermekben és a felnőttben, hogy az anya nem képes a csecsemő ritmusát felvenni, és így az életben állandóan vitatkozni kell az anyával. Folyamatos az ellenállás vele szemben.

A második szakasz nagyon fontos szerepet tölt be a szexualitásban, ugyanis az ezen szakaszban kialakult problémák esetén orgazmusképtelenség jöhet létre. A tudatalattiban olyan gát alakul ki, amely megakadályozza a csúcsélmény kialakulását. Az is előfordul, hogy az egyén teljesen lemond a szexualitásról, és ehhez különböző magyarázatokat talál. Pl. a szexualitás csak a házasság előtt szabad, a családban az anya nem élhet szexuális életet, mert az csak a rossz lányoknak szabad. Ez az elképzelés általában házasságkötés után vagy a szülés után alakul ki.

3. szakasz: A születési csatornából való kijutás

Ebben a helyzetben a csecsemő több tapasztalatot is átélhet. Könnyedén kicsusszanhat, vagy ellenállhat a kijövetelnek. Egymás munkáját segíthetik, vagy ronthatják anya és magzata. Erősíthetik egymás erejét vagy veszíthetnek egymás energiájából. Degradálhatják egymást, vagy képesek lehetnek együtt fejlődni. Nagyon fontos lesz a kreativitás kialakulásában, hogy inkább segítik vagy rontják egymás helyzetét. Ugyanígy ebben a szakaszban alakul ki az anyával és tágabban a külvilággal való együttműködési képesség illetve képtelenség is.

Abban az esetben, ha császármetszés történik, ez a szakasz teljesen kiesik a szülés folyamatából. Ilyenkor a magzat elveszíti azt a lehetőséget, hogy megtapasztalja az anyával való együttműködés lehetőségét és a közösen átélt kapcsolat építő jellegét. Nagyban sérül a gyermek realitáshoz való viszonya, így pl. az olyan morális vétség, mint a hazudozás nem jelent a későbbiekben morális problémát, mert nem volt az anya részéről a realitással kapcsolatban visszacsatolás.

4. szakasz: A csecsemő elhagyja az anyát és elvágják a köldökzsinórt

A siker archetípusává válik ez az esemény. Amikor ez a tapasztalat örömteli, meleg, kellemes, akkor azt az üzenetet hordozza, hogy a sok fáradtságnak és nehézségnek meg van az eredménye. Ahogy a közmondás mondja: „Burokban születetett”, amely azt jelenti, hogy valakinek fájdalom és sérülésmentes volt a születése. Ezeknek az embereknek több szerencséjük van az életben, és könnyen, gyorsan tudják megoldani a problémáikat. Az édesanyával való kapcsolat megmarad, és jó érzéseket kelt mindkettőjükben. Az anyával való kapcsolat jelenti a kapcsolatot az élettel.

Aki császármetszéssel születik, vagy fájdalomcsillapítót kap, elveszíti az érzéseit és a kapcsolatát az anyával, és ebben az esetben az anya is a csecsemővel.

Abban az esetben, ha a harmadik vagy negyedik szakaszban nagy nehézségeket élt át anya és magzata, és utána elviszik a csecsemőt, nagyon erős magányosságérzés alakul ki, nagyon szomorúvá válik a csecsemő, mert az együttérzést és a megnyugtatást nem kapta meg. Későbbiekben a gondolkodásra is nagymértékben hat ez a tapasztalat. Nem hiszi, hogy hatékonyan tud helyzeteket megoldani. Pesszimisztikus és szkeptikus gondolkodás alakul ki, mindenben a negatív oldalt veszi észre. A valóságból való meneküléshez vezethet ez a szemlélet, droghasználat, veszélyes sportok, szado-mazo partnerkapcsolatok jellemezhetik az egyént.

A harmadik és negyedik szakasz szintén befolyásolja az orgazmus átélésének képességét. Amikor fájdalom jött létre a szüléskor, akkor a szexualitásban is szükség lesz a fájdalom átélésére és a perverz szexuális élményre.

A harmadik és negyedik szakasz fájdalmas élményének a következménye a későbbi életben való bénultságérzés, amikor a személy nem akar semmit csinálni, mert fél, hogy valami rossz történik. Napokig tartó alvások jellemzik. Az ilyen csecsemők sokszor bénultnak tűnnek már a szülőszobában is.

Az a fájdalmas születési élmény, amelyet nem követ pozitív megerősítés, ahhoz is vezethet, hogy bár valaki képes családot alapítani, pénzt keresni, házat szerezni, de ekkor a trauma depressziót, szomorúságot hoz létre, amely lerontja az életben az örömérzést. Az egyén ekkor önsorsrontó technikákhoz folyamodik, és az élet minden területén a magánélettől a munkájáig sikertelenné teheti a helyzetét.

A következőkben bemutatunk olyan megoldási módokat, amelyek segítségével az átélt élmények, traumák feldolgozhatóvá válnak, a kapott programok kicserélésére és javítására lehetőség nyílik.